A Széchenyi tér

Az Újpest felől a vasúti felüljárón keresztül a XV. kerületbe érkező, ha továbbhaladásra nem a forgalmas Illyés Gyula  – nemrégen még Szőcs Áron – utcát választja, hanem a Hubay Jenő téren a Polgármesteri Hivatal épületének bal oldalán, a Bácska utcán megy tovább, hamarosan eljuthat a különleges szépségű Széchenyi térre.

A tér meghatározó eleme a tér közepén magasodó Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom. A templomkert körül szépen gondozott park található, benne a néhány évvel ezelőtt létrehozott emléksétánnyal, ahol egy-egy emléktábla a kerület jelentős alakjait mutatja be. A templom délnyugati oldalán áll a Batthyány örökmécses, az északkeleti oldalán, az Epres sor mentén pedig a 2012?-ben felavatott ’56-os emlékmű. A tér nyugati sarkán, a Bácska utca és a Jókai utca kereszteződésében található a XV. kerületi Rendőrkapitányságnak, a II. világháború utáni modern építészetet képviselő épülete.

A Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya templom

Épült: 1896-1900. A teljes befejezés 1909.

Története:

Peitler Antal József váci megyéspüspök döntése nyomán, 1884-ben függetlenedve a fóti egyházközségtől, Rákospalotán önálló lelkészség alakul. A lelkészség élére Beller Imre lelkész kerül.

A templomépítő Bizottság 1889-ben alakul meg. Beller Imre létrehozza a Beller-alapítványt, melynek célja az új templom építésének anyagi forrásait megteremteni.

A templomépítés előkészületi munkái még folynak, amikor 1895-ben Beller Imre meghal és a plébánia vezetését, valamint ezzel együtt a templom építésének szervezési munkáit Chobot Ferenc veszi át, aki 1896 decemberében megteszi az első kapavágást az akkor még Liba térnek nevezett területen.

A templom terveit Ásványi Balassa Ernő a MÁV főmérnöke készíti.

A oltárt 1900. június 29-én szentelik fel, a templom teljesen 1909-ben épül fel.

A templom neoromán stílusú, klasszikus bazilika elrendezéssel épület fel. Középen a magasabb főhajó, két oldal az alacsonyabb mellékhajókkal. A templom tornya 70 m magasra emelkedik.